Ha kedd, akkor takanap II.

Igenám, de az idősebb takanéni megbetegedett (vagy szabadságra ment, nem figyeltem Frau R. minden szavára, amikor erről beszélgettünk). Így történhetett, hogy a fiataltaka csúszásba került, s hiába mentünk mi el itthonról kedd reggel. 8.30-kor és értünk haza csak 9.36-ra, ő még az első emeleten szöszmötölt. Ágó 10-kor eszik, 11-kor alszik, addig kellett volna tehát kitakarítani nálunk, számolva azzal a nehézséggel, hogy egy láb alatt lévő Ágó bizony lassíthatja a folyamatokat. Frau R. a ház gondnoka előbb kicsit vonakodott engedélyt adni a rövidített takarításra, de aztán maga vonult az emeletre hozzánk ágyat húzni, törölközőt cserélni.
Az eddigiek talán nem érzékeltetik elég alaposan, ezért ideírom feketén-fehéren: Frau R. bizony nagyon szigorú a házirend betartatásában. Még szerencse, hogy a szobánkba lépve nem a szokásos felfordulás fogadta, hanem minden bútor az eredeti helyére tolva, a földről minden felpakolva, a száradó edények eltörölgetve és elpakolva, Ágó dohányzóasztalból lett pelenkázója is eredeti funkciójába viszaállítva. Azért nyugodt nem lehettem, hiszen ismerem én jól Ágót. Amint a szobába érünk nekilát pakolni, székethúzgálni, lábost a földhöz verni, üvegesszekrényt xylofonütővel püfölni, akármi. Izgultam hát nagyon, s hogy a bajnak elejét vegyem, de legalább a jószándékomat kimutassam, gyorsan nekiláttam én is ágyathúzni. Ágó a döbbenettől - amiért az anyukája és a szigorú, de azért kedves néni nagy fehér huzatokkal rohangált le-föl - a szoba közepéhez ragadt ülve. Kerek szemekkel figyelte, mi zajlik. "Klein Sonnenschein!" - mosolygott rá Frau R. és elhagyta a terepet.
A többi már ment, mint a karikacsapás: megérkezett a fiataltaka, s amíg a fürdőszobát suvickolta Ágó tízóraizott, utána pedig mint a kisangyal játszott a szobában. Néha ugyan odaszaladt rámosolyogni a fiataltakára, de egyébként tényleg a szobában ült és táncizott a súrolás ütemére (cukifej). És a legjobb még hátravolt: a kis délelőtti mulatságot közös porszívózás zárta!



Ágó örömmámorban köszönt el a fiataltakától a lépcsőházban 11.04-kor, s 11.06-kor már édesdeden aludt az ágyában.
Az ébredés, és ami azután történt, már egy másik történet, amit talán sosem mesélek el...