Délután Ágó nagytakarításba fogott: a DM-től ajándékba kapott szivacsával ledörzsölte előbb a konyhaszekrényt és a hűtőt, aztán a radiátort, a székeket, az ajtófélfát és végül engem. Igen, a fiataltaka nagy barátnő (legutóbb Ágó meg is mutatta neki a szivacsát, ma meg három macifejet vitt neki, amit szerénységből mégis inkább elhajított a folyosón), bizonyára tőle lát ilyesmit, mert hogy tőlem nem, az biztos. Sebaj, remélem otthon még hasznát vesszük ezeknek a benyomásoknak.
Szóval igen, mienk a főnyeremény, a világ legcukibb kisfiúja, de azért lehet, hogy az altatásába fogok beleőszülni előbb-utóbb.
Á ma megint éjjeli szemináriumra ment, én meg kaptam két könyvet a könyvtárból, szóval lenne mit olvasni. Egyébként egy hónap múlva ilyenkor már simán otthon leszünk. A karácsonyi partira meg csúsztatott palacsintát csinálunk a Gastwissentschaftler kollégáknak.
Mi van még? Hideg, néha hózás, hétfőn az utolsó torna lesz, akarok nektek képeket csinálni a Römeren felállított adventi vásárról, mert azért az elég mutatós, még csak egy forraltbort ittunk, Á polcán a ruhásszekrényben pedig feltűnt egy fehér csomag (véletlenül tudom is, hogy mi van benne, de azért nagyon izgatottan várom a karácsony estét!).
Lehet, hogy később ez a takarítási mánia megszűnik, hiszen most igen intenzíven jelen van Taka néni meg Takasegédnéni. DE mi lesz otthon?
VálaszTörlésÉn is aggódok picit emiatt, de persze ugyanakkor ezt vehetném a személyem elleni sértésnek is, amennyiben a megjegyzés azt sugallja, mintha én nem takarítanék otthon.
VálaszTörlésNem is erre gondoltam!
VálaszTörlés